popup

kulcsszavak:

Hidegség Szent András templom, és plébánia

            A TEMPLOM TÖRTÉNETE   


A legrégibb rész, a középkori rotunda (körtemplom) a 12. században, de legkésőbb a 13. század első felében már állhatott. Freskóit 1250 körül festették. 1660 körül bővítésre került sor, amikor megnagyobbították a templomhajót. A rotunda félkupolájára ekkor festették a későreneszánsz apostolsort. 1713-ban a tornyot villámcsapás érte. A barokk átalakítás során, 1748-ban emelték a mai tornyot. Az épületet 1889-ben újromán homlokzattal látták el, amit az 1938-as bővítés eltüntetett. A műemléki helyreállításra 1971–1972-ben került sor.

Jellege: többször meghosszabbított, újabb részében három-, egyébként egyhajós barokk épület románkori apszissal és mögötte lévő barokk toronnyal. A toronyban két harang kapott helyet, a régebbit 1777-ben öntötte Köchel János György Sopronban.

Belső. Régebbi rész. Freskók. A rotundához kisméretű apszis csatlakozik, annak boltozatán középütt a trónoló Krisztus alakja látható mandula formájú keretben. Őt az evangélisták szimbolikus alakjai veszik körül: Lukács ökör, Márk oroszlán, János sas, Máté pedig angyal formájában. Az apszis középső részén, a 12 apostolt emelt ívű árkádsorban ábrázolták. A falképek dél-tiroli, karintiai, bambergi hatást mutatnak. Az átalakítások miatt több ábrázolás elpusztult. Az ablaktól balra Bertalan, Pál és Péter, az ablak után András, János, idősebb Jakab, Tamás és Fülöp alakja ismerhető fel. A szentély előbb ismertetett és 1949-ben feltárt freskói a 13. századi magyar anyagban különleges értéket képviselnek. A rotunda jobb oldalán Krisztus látható az Olajfák hegyén. A kupolán a 17. századi apostolgaléria tekinthető meg. Az 1780 körül kőből készített keresztelőkút fafedelén elhelyezett szoborcsoport Krisztus megkeresztelését ábrázolja.

Újabb rész. A főoltár 1954-ben készült vörös márványból, Fellegi Mihály csornai szobrász alkotása. A mellékoltáron oldalt két angyal foglal helyet. A Szent Szívet ábrázoló oltárkép a bécsi J. Kessler munkája 1876-ból. Az oltárhoz tartozó két, a 18. század második felében faragott faszobor (Szt. Ágoston és Nagy Szt. Gergely) a hajóban található. A két angyalfigura szintén a 18. században készült. A szószék 1953-ból való. Az orgona a bécsi Deutschmann-műhelyből származik. A Szent Családot ábrázoló festmény Samodai József műve (1957). Szt. András apostolt egy ismeretlen szerző olajképe és Matthioni Eszter színes kőmozaikja ábrázolja. A szent szobra a főoltár mellett áll. Az újabb rész bejárata fölött, a templom tetején elhelyezett vaskakas a hagyomány szerint annak állít emléket, hogy a 16. század utolsó évtizedeitől a 17. század közepéig a község lakói az evangélikus hitet vallották.


Egyházközség

...

bővebben...

Szent András apostol

András apostol egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik tanúi lehettek Jézus Krisztus földi művének. ...

bővebben...

Templom, egyházi ünnepek képei



bővebben...

Múltidéző



képgaléria

Plébánia-Pap kert

A hidegségi „Papkert” a település különleges természeti, táji és kulturális értékét takarja, amelynek megőrzése, fenntartása és esetleges fejlesztése a helyi lakosság fontos feladata. A terület értékes élőhelyeinek kialakulását és fennmaradását az itt fakadó 21 forrás biztosítja.

képgaléria

Temetőkert

...

képgaléria

Kápolnafelújítás 2013



képgaléria

Felújítás előtt



képgaléria